2010. január 24., vasárnap
Az Égi Atya a Szent Tridenti Áldozó Misét és az Örökös Szentség Imádatát követően beszél Göttingen házikápolnájában lánya és eszköze, Anna keresztül.
Azt mondom az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. Az Igeanyák fényesen megvilágosult, körülötte angyalcsapatok voltak. Tőle aranyszínű és ezüstös sugárfoszlány ment ki az Istenszülő gyermekéhez. Angyalcsapatok csoportosan gyűltek a kis Jézus köré és imádták Őt. A trombitás angyal a Gloria alatt szótrombitált.
A négy evangélista fényesen megvilágosult, tőlük egyéni sugarak mentek ki, amelyek az oltárra estek. A tabernákulummal együtt az angyalok és a kanonikus táblák aranyszínű, áradó fényben fürdtek. Az angyalok imádták a Szentséget, s egész terem mennyei illattól volt körülvéve.
Az Égi Atya így fog beszélni: Én, az Égi Atya, most, e pillanatban szólok át engem szerető, engedelmes és alázatos eszközömön és lányomon, Annán. Ő teljesen a akaratomban van s csak azoknak szavait mondja, amelyek tőlem származnak.
Szeretett kis nyájam, szeretett hívők, Én, az Égi Atya, először is azt kívánom mondani neked, leányom Joannának, egy szíves és örökös jutalmat Istentől a munkáidért, amit tettél, hogy elküldted a négy evangélistát, akiket adtál az Égi Atya pap fia házikápolnájába. Egy különleges faragótól szerezted őket. Hála most egész mennyország ezen négy faragt evangélista miatt. Pap fiám egy emelést készített az oltárra, hogy a négy evangélistának ezt a szent helyet adjon. Minden ebben a teremben, ezen szent oltáron és az Igeanyák oltárán csak azt vettek s faragtak, ami megfelel az Égi Atya terveinek és kívánságaiknak.
Köszönöm, szeretettem, hogy teljes egészében megadtatok e kívánságaimat. Örvendezzetek most a négy evangélistában, akik itt szimbolikusan tiértétek helyettesítik. Nem tudjátok magyarázni s felfogni, de én választottam titeket erre. Ez a választás marad tiédnek négyen.
Folyatssatok bátraban ebben az úton! Menjetek fel Kálváriára! A Golgota csúcsáig nem messze van az út. Az ellenállások s a gonoszságok ti, szeretettem ellen még nőni fognak. Ne féljétek mindezek ellenségeskedésektől s kinevetésektől. Ezek benne vannak Tervemben. A hírnév igazságtartalmát fejezik ki.
És most, szeretett hívekem, ma akarom megvilágosítani titeket s ismét-ismét információkat adni a hitről - a katolikus hittől -, amit már nem kaptok az mai egyházakban.
Ezeknek a plébánosoknak semmi szent, hogy megvilágosítsanak s vezessék titeket végre a mennyei királyságba. Ezen papok ezt a felelősséget viselik s nem követik e felelősségüket. Folytatják bűnös módon eltévelyiteni titeket.
Mi az igazi probléma a modernizmussal? Mi jelent modern, szerelmeim? Modern lenni azt jelenti, hogy tartozunk a világhoz. Tehát a modernizmus is a világi.
Szeretett fiam, miért nem szakíttok el e világi örömöktől? Olyan fontos-e neked ez a világ? Nem vagyok-e én, az Égesi Atya a Szentháromságban, az Első, legkedvesebb Teremtőd, aki a keresztre ment értetek bűnösödért? Még nem ismeritek fel, hogy ebben az egyházmegyében ezeknek a tévedő papoknak vezettek elölötök? Nem ismertetik magukat, mennyire vezetik el titeket a modernizmusban? Újszerű hitnek tartjátok. Végre már nincs rögzítve a hagyományos hitében és nem kell semmiért is. De, szeretett fiam, az egyetlen igazság az én Szent Áldozati Laudációm. Ezt ünnepelni a Tridenti Ritusban az igazi akaratom, Égesi Atyátoknak. A modernista őrlő közösség nem lehet az igazságnak. Nem tudja. Hová néznek ezek a papok, szeretett fiam? Engem? Hozzák-e nekem a Szent Áldozati Laudációt vagy titeket? Titekhez fordulnak és akarnak tiszteletben részesülni tőletektől, én pedig hátra maradok.
Modern lenni azt jelenti, hogy egyre távolabb állsz a hittől, az igazságtól és tőlem. Ha kissé fordulsz modernizmus felé és egyetértesz vele, akkor már előre beprogramozott egy elválás tőlem. Mindinkább elkülönülnek e papok tőlem - szerelmemtől -, a nagyon nagy szerelmemtől fiamaimhoz, a papjáimhoz. Nem ismerik fel, hogy én, az Egyetlen, aki akar lakni szívükben és akartam ünnepelni Szent Áldozati Laudációmat. Csak ők adják ki a Testet, Fiam Jézus Krisztus testét, a hiveknek és senki másnak sem.
Mi az állapot modernizmusban? A laikusok veszik kezükbe Fiúmat és osztják szét őt. Ez lehetne az igazság? Nem! Szeretett fiam, mostanra ismerjétek fel. Ne folytatjatok tovább e hitetlenkedést. Forduljatok vissza és menjetek ki ezekből a modernista templomokból! Siessetek haza! Ott találtok meg az igazit, mert ott elválasztva vagytok minden gonosztól és beléphetem szíveteket, ha napi 10 órakor csatlakoztok ehhez Szent Áldozati Laudációhoz. Ott lehetséges spirituálisan fogadni Fiúmat mindenkori tisztelettel. Velem leszek titekkel és legkedvesebb anyátok formálja és tanítja az igaz katolikus hitet.
Mi van Legfőbb Pásztorommal? Még él a valósággal? Még hirdeti az igazságot? Van még az igazi katolikus hitben, - egységgel az Egyházzal? Vagy hirdeti hamiságot igazságnak?
Érzik-e egy csalódást és csalják meg titeket, szerelmeim? Ő maga folytatja a modernista eucharisztiát - ő maga. Mit jelentett be? - A tridentini áldozati lakomára menni. Főpásztoraim minden erejükkel lázadnak ellene ezen igazság ellen. Nem akarják, igen, gátolják az én Szent Áldozatomat, a Fiúm Áldozatát. Igen, szeretett Atyám, a Legfelsőbb Pásztor figyel - folytatja figyelni, hogy elpusztítsa az én Katolikus és Apostoli Egyházamat. Csak ő rendelkezik a kulcsok hatalmával. Nem változtathat semmit, szeretettem? Nem tudná? Nem neveztem-e ki őt magam Péter utódjául a földön - Jézus Krisztus utódjául? Teljesen eleget tesz ezeknek a követelményeknek és utasításoknak? Nem! Nem mondja az igazságot, nem él az igazsággal.
Ez II. vatikáni, szerelmeim hívők, zűrzavart okozott titeket. Minden szent és jó dolog el kell tűnnie - el kell pusztulnia. Emiatt a szabadkőműves hatalmak nagyon aktívan dolgoznak, s minden gonoszsággal és rossz eszközzel akarnak elérni céljaikat, valamint azokkal az emberekkel is, akik rendelkezésükre állnak.
Szeretett Főpásztorom, nem érzed-e a hívást magamként Legfelsőbb Pásztornak? Nem választottalak ki Legfelsőbb Pásztornak? Nem voltam-e konklávén? Nem tettem-e egy Isteni mélységet, tele kegyelmi patakokkal szívedbe? Elfogadtad ezeket a kegyeket vagy elutasítottad őket? Elengedted az elveszett püspököket és bíborosokat az áldozati oltárhoz. Akkor tudják-e ők celebrálni Szent Áldozatomat ezen sértésekben? Lehet ez, szerelmeim Főpásztorom? Milyen vágyódom különösen elveszett lelkedre. Szeretném visszafoglalni, mert az egész világra, a világegyházra hirdeted mindenkit. Mindenki hallhatja szavadat és látja cselekedeteidet. Mindenkinek utánozni akarnak őket. Utánzák-e ezek szerelmeim - cselekedeteid? Nem! Már nem vagy az igazságban, - a benne lévő igazságban, s nem élsz vele, bár sok üzenetet küldtem titeknek - még ma is. Használom ezt az Internettet és fogadhatjátok el minden üzenetemet. Felhívhatják őket és ott vannak neked emlékeztetni, hol állasz. Mennyi pap, mennyi főpásztor téved titekkel ezzel s mondanak: "Ez a Szent Atya beszél az igazságról és él az igazsággal."
Szeretett Főpásztorom, milyen eltévesztésbe és hamisításba keveredtél! Nagy felelőség van a világegyházért. Még teljesíted ezt a felelősséget? Utoljára szólok hozzá: Fordulj vissza! Szeretlek minden mérték fölé!
Most az Egységes Isten áldja meg Önt mindazokkal az angyalokkal és szentekkel, a legkedvesebb Anyjával, a négy evangélistával, különösen a kis Jézussal a karavánban, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. Éljen igazságot! Légy bátor és merész, és tartson ki végig. Ámen.