2014. november 4., kedd

Szükségszerű felhívás a Szentségi Jézus részéről a katolikus világ felé.

Van napok, amikor teljesen elhagyatottan töltök sok házamban, egyetlen lélek sem jön meglátogatni!

Békességet töltsön benneteket, gyermekeim! Én vagyok az kimeríthetetlen kegyelmek és megbocsátások forrása; jöjjetek, imádkozzatok velem, mert mindazoknak hallgatom a szavukat, akik igaz szívvel keresnek engem, s senki sem fog csalódni bennem. Oh, milyen fájdalmat érzek azért, hogy annyian fordulnak el tőlem! Szeretetből áldozom fel magam tiértetek, de nagyon kevesen jönnek meglátogatni; szívembe vágja a bánat és könnyek folynak szememeiből, amikor ilyen hálátlansággal találkozok és olyan elhagyatottságot élek azoktól, akik mondják magukról, hogy pásztoraim.

Amikor már nem vagyok veletek a tabernákulumokban, menj az Atyához, testvérhez, baráthoz, tanácsadóhoz, védőhöz és vezérlőhöz, s mondd el neki, hogy elvesztetted engem, és nagy szomorúság fogja elfoglalni, s sírni fognál a távozásom miatt. Van napok, amikor teljesen elhagyatottan töltök sok házamban, egyetlen lélek sem jön meglátogatni! Miért viselkedtek így velem? Nem látjátok, hogy szeretettel várok rajtatok? Hol vannak tanúim, diszípulusaim e végidőkben? Közelednek azok a napok, amikor átadják titeket az gonosz emberek kezébe, akik elfoglalják házaimat és megszentelhetetlenítik engem, s sokan közülületek is tagadni fognak engem félelemből és gyávaságból.

Amikor a nagy bűnös napok jönnek el, annyian fordulnak el tőlem és mondják fogvaimnak félve: "Sose voltunk tanítványai és nem ismerjük őt"; menekülni fognatok és magamra hagyattok. Újból közelgik a szenvedésem; ismét átadják engem rablóknak, akik kigúnyolják isteniségemet, köpnek rám, taposnak rám és megismétlik Golgotát. Szomorúság borítja el, mert ezek napok jönnek; járjatok velem, ne hagyjátok magamra; figyeljetek és imádkozzatok velem legalább egy pillanatig, hiszen hosszú az agóniám és elhagyatottságom. Már közel vannak azok, akik eljárnak engem; gyümölcseikről ismeritek meg őket.

Itt vagyok, sovány és szomorú a minden tabernákulum csendjében; várok rajtatok, gyermekeim; ne járjatok messze házaimtól; lépjetek be s beszélgethetünk. Jöjjetek vigasztalni engem, hiszen nagy fájdalom van látnom ilyen hálátlanságot és feledést egy részletektől. Annyira szeretlek titeket, kisdedjeim, nem tudjatok, mennyire örülök, amikor meglátogatjátok; íme, én vagyok minden problémáitok megoldása, máshol sem találhatotok válaszokat vagy megoldásokat, hiszen csak én segíthetek titeket. Csak én vagyok az étel, a békesség és vigasztalás; jöjjetek próbálkozzatok velem s biztosítom, hogy nem fogtok csalódni. Én vagyok a kincsem, amit keresitek; várok rajtokat, hogy adjak titeket az Örök Életemre. A Szentségi Jézus. Az szeretet, amelyet nem szeretnek.

Mér hova megyesz, ura? - Hová tartasz, Uram?

Hirdessétek meg az embereknek mindenütt a híreimet!